Csalihal forgalmazásának szabályai-Horgászboltoknak
Csalihal forgalmazásának szabályai
Hivatkozva alábbi levelére, tájékoztatom, hogy – tekintettel arra, hogy a csalihal bekerülhet élővizekbe, illetve az élelmiszerláncba – a csalihal tartása során meg kell felelni az alábbi feltételeknek.
- A csalihal Magyarországon őshonos faj legyen.
- Tekintve, hogy élővizekbe bekerülhet az állat, és betegségeket terjeszthet, ezért állategészségügyi szempontból meg kell felelni ugyanazon feltételeknek mint egy tenyésztett halnak. Ezért fontos, hogy ahonnan beszerzi a csalihalat, onnan az állatot szállítólevél és víziállat-egészségőri igazolás kísérje, mely biztosítja a hal bizonyos betegségektől való mentességét. Ezeket a dokumentumokat meg kell őrizni, hogy az állatok visszakövethetőek legyenek a származási helyre, és ezáltal nyomon követhetőségük biztosított legyen.
- Az állatok tartása során meg kell felelni az alapvető állatvédelmi követelményeknek – el kell kerülni felesleges fájdalom, szenvedés okozását, továbbá az állat élettani igényeinek megfelelő környezetben kell tartani, megfelelően gondoskodni kell szükségleteiről az adott faj igényei szerint (hőmérséklet, etetés, vízminőség, stb.).
Az alábbiakban részletezem a fenti feltételeket, illetve ezek jogszabályi hátterét.
Csalihalként árusítható fajok
Azt, hogy milyen fajokat lehet csalihalként forgalmazni, a halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény határozza meg. A halgazdálkodás és a halvédelem egyes szabályainak megállapításáról szóló 133/2013. (XII. 29.) VM rendelet (továbbiakban Vhr.) 28. § (17) bekezdése értelmében az őshonos halállomány védelme érdekében máshonnan származó idegenhonos halakat a vízbe engedni, és az inváziós idegenhonos halakat – a (15) bekezdés szerinti kívülről akadás, valamint a 30. § (2) bekezdése szerinti esetet kivéve – visszaengedni tilos. Idegenhonos élő csalihallal csalizni kizárólag azon a halgazdálkodási vízterületen szabad, ahol az idegenhonos hal kifogásra került.
A fentiek és a Vhr. 8 mellékletének II része alapján az inváziós idegenhonos halakat (busát, törpeharcsát, ezüstkárászt, naphalat, razbórát, amurgébet) visszaengedni tilos, idegenhonos hallal csalizni kizárólag ott szabad, ahol azt csalinak megfogták, így az idegenhonos és idegenhonos inváziós halfajok árusítása is tilos. A Vhr. 8 mellékletében szereplő idegenhonos halfajok árusításuk és felhasználásuk során könnyen visszakerülhetnek vagy átkerülhetnek más halgazdálkodási vízterületekbe ahol veszélybe helyezhetik az őshonos halfajok állományát.
Az őshonos fogható természetvédelmi oltalom alatt nem álló halfajokkal – amelyeket a Vhr. 8 mellékletének I része tartalmaz – történő csalizást vagy azok csalihalként történő árusítását a Hhvtv. valamint Vhr. rendelkezései nem tiltja.
Csalihal-árusítás állategészségügyi vonatkozásai
Magyarország állategészségügyi státusza:
- hivatalosan mentes pontyok tavaszi virémiájától (SVC)
fogékony fajok: pettyes busa (Aristichthys nobilis), ezüstkárász (Carassius auratus), kárász (Carassius carassius), amur (Ctenopharyngodon idellus), közönséges ponty és koi ponty (Cyprinus carpio), fehér busa (Hypophthalmichthys molitrix), szürke harcsa (Silurus glanis), valamint compó (Tinca tinca) és jász (Leuciscus idus)
- hivatalosan mentes lazacok fertőző vérszegénységétől (ISA)
fogékony fajok: szivárványos pisztráng (Oncorhynchus mykiss), atlanti-óceáni lazac (Salmo salar) és sebes pisztráng (S. trutta)
- felügyeleti programot működtet koi-herpesz vírus betegség felderítésére (KHV)
fogékony fajok: közönséges ponty és koi ponty (Cyprinus carpio)
A csalihal végső rendeltetési célja feltételezhetően horgásztavak lesznek, de a fogyasztó vásárlása után a csalihal útja nem követhető nyomon, ezért a legszigorúbb járványügyi követelményeknek kell megfelelniük.
Belföldről származó csalihal esetében:
A 127/2008. FVM rendelet 16. § előírásai szerint a tenyésztett víziállatokat belföldön tenyésztés, továbbtartás és állománypótlás céljából csak akkor hozhatók forgalomba, ha a rendelet 8. melléklet szerinti víziállat-egészségőr igazolás kíséri a melléklet I-III. részének adattartalmával, továbbá fogékony fajok esetében a szállítólevélhez és a víziállat-egészségőri igazoláshoz csatolja a KHV kimutatására irányuló, az NRL (Nemzeti Referencia Laboratórium, NÉBIH ÁDI Budapest) által a víziállat-tenyésztő vállalkozás költségére egy éven belül elvégzett diagnosztikai vizsgálat(ok) negatív eredményét tartalmazó dokumentumnak az általa aláírt másolatát és a víziállat-egészségőri igazolás III. részében feltünteti az eredményközlő iktatószámát és dátumát.
Uniós tagállamból származó csalihal esetében:
2006/88/EK irányelv III. melléklet A. része szerint az irányelv hatálya alá tartozó víziállatokat érintő betegségek esetén, ha a tagállam mentes egy adott betegségre (ISA), vagy ha felügyeleti programmal rendelkezik (KHV), kizárólag betegségtől mentes tagállamból, övezetből vagy területi egységből szállíthat be halat tenyésztés és állománypótlás céljából. ISA esetében az egész Unió mentes terület, KHV esetében a 2009/177/EK bizottsági határozat melléklete tartalmazza a mentes területeket (KHV mentes: Horvátország, Írország – teljes terület, Egyesült Királyság – észak-ír terület).
A 2010/221/EU bizottsági határozat 2. cikke szerint a 2006/88/EK irányelvben nem szereplő betegségek kapcsán (SVC), amennyiben a tagállam vagy területi egység ezen rendelet I. melléklete szerint mentes az adott betegségtől, csak mentes tagállamból szállítható be hal tenyésztési ill. állománypótlási célból. (SVC esetén teljes terület mentes: Dánia, Írország, Finnország, Magyarország, Svédország, Egyesült Királyság, Guernsey, Jersey és a Man-sziget területe).
Tagállami szállítás esetén a szállítmányt minden esetben a 1251/2008/EK bizottsági határozat II. melléklet A. részében ismertetett bizonyítványmintának és az V. mellékletben foglalt magyarázó megjegyzéseknek megfelelően kitöltött állat-egészségügyi bizonyítványnak kell kísérnie, mely a TRACES rendszeren keresztül kerül érkeztetésre.
Nem tagállami (3. országból történő) szállítás esetén:
Tenyésztési célra, horgásztavakba és nyílt díszállattelepekre szánt tenyésztett víziállatokat kizárólag a 1251/2008/EK bizottsági határozat III. mellékletében felsorolt harmadik országokból lehet a Közösségbe behozni. Az alkalmazandó bizonyítványminta a 1251/2008/EK rendelet IV. melléklet A. részében található.
Állatvédelmi feltételek
Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény hatálya kiterjed a gazdasági haszon céljából tartott, igénybe vett állatokra – így a csalihalra is. A tartás során az állat kíméletére, az állatkínzás és az állatkárosítás tilalmára, valamint a jó gazda gondosságára vonatkozó rendelkezéseket alkalmazni kell.
A fenti törvény 2.§ (2) bekezdése alapján ugyanakkor a halászható, horgászható halfajokra jogszabály eltérő rendelkezéseket is megállapíthat. Csalihal esetén ilyen eltérő rendelkezéseket állapít meg a halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló törvény.
A fenti törvény értelmében az állattartó köteles az állat élettani szükségleteinek megfelelő életfeltételekről gondoskodni.
A fent hivatkozott jogszabályok elérhetőek a Nemzeti Jogszabálytár (http://www.njt.hu/), illetve az Európai Uniós jog (http://eur-lex.europa.eu/advanced-search-form.html?qid=1402927533318&action=update) honlapján.
Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal
Állat-egészségügyi és Állatvédelmi Igazgatóság
Állatvédelmi Osztály
Cím: 1024 Budapest, Keleti Károly utca 24.
Tel.: 06-1/336-9302
Web: www.nebih.gov.hu
